Pénteken este a 3+2 együttes frontembere, Bugyi Zoltán vendégeskedett a delmagyar.hu-nál.
Értetlen: Miért pont 3+2 a nevük?
Bugyi Zoltán: Azért, mert 3 édestestvérről van szó, Bugyi Zoltánról, Gyuláról és Jánosról. Első nevünk 3+1 volt (egy unokatestvérünkkel együtt), 1975-ben alakult a zenekar a vajdasági Ürményházán. 1982-ben jött a 3+2 név, amikor Temerinben csatlakozott hozzánk egy szintetizátoros.
Móricka: Mi az oka annak, hogy a tizenévesek és az egyetemisták egyre többször veszik elő az önök dalait?
Bugyi Zoltán: Úgy érzem, mi maradtunk a magunk magyar zenéjénél, nem kanyarodtunk külföldi stílusok felé. Talán ezt jobban átérzik és megértik, hiszen ez a mi zenénk.
Gádoros: Szerbiában igazi sztároknak számítanak a turbofolk énekesek. Magyarországon is hasonló önök szerint a helyzet?
Bugyi Zoltán: Szerintem ez itt is így van. Rengeteg lemezt is sikerült eladni.
Hófehérke: Hová tűntek, mit csináltak az elmúlt években?
Bugyi Zoltán: Jugoszláviában, amikor kitört a háború, 1991-től 1999-ig be voltunk zárva az országba. 1999-től itt vagyunk a magyar piacon is, az RTL Klubon is futott műsorunk. De a környező országokban is gyakran fellépünk.
Bugyi Zoltán: Gyula testvérem harcolt is a háborúban, a horvát fronton. Ez megakasztotta a zenélést, kiütött minket a piacról. Helyben muzsikálgattunk, de volt, hogy félbeszakították éjszaka.
Nünüke: Mit válaszolnak azoknak a zenészeknek, akik fitymálják az önök stílusát és dalait?
Bugyi Zoltán: Azt, hogy a legújabb CD-nket vegye meg, a legjobb szerbiai zenészek működnek közre. Nem foglalkozunk velük, ízlések és pofonok.
Pista: Miért lehet gagyinak tűnő zenével évtizedeken át a csúcs közelében lenni?
Bugyi Zoltán: Ha felmész a színpadra, és szeretnek, van közönség, te vagy a sztár. Azt hiszem, lemezeladásaink és fellépéseink is azt bizonyítják, szeretnek minket.
Popper: Művészet-e az, amit csinálnak?
Bugyi Zoltán: Biztos, hogy nem Beethoven vagy Mozart, de erre mulat a magyar. És szórakoztatni a népet: művészet.
Körte: Melyik számukra a legbüszkébbek, s van-e olyan, a régiek közül, amelyiket ma már szégyellnek, és semmilyen körülmény között nem játszanának el?
Flintstone: Mi a titka a mulatós rocknak?
Bugyi Zoltán: Az a titka, hogy őszintén kell hozzállni a zenéhez, a szakmához. Szeretni kell a közönséget, és nem szabad őket becsapni, például playbackelni.
Popocatepetl: Dallamhoz írják a szöveget vagy fordítva?
Bugyi Zoltán: Ezeknek a daloknak 90%-a nem a saját szerzeményünk. A többinél a szövegre írtuk a zenét.
Pítör: Vajdasági együttesként miért a Margit-híd alatt hajtják fel a kombinét?
Bugyi Zoltán: Az szerepel a szövegben, nem mi találtuk ki. Temerinben, az amatőr színházban dúdoló színészek segítségével fedeztem fel a dalt. Kaptam egy szalagot, amin helyi lakodalmas zenekarok elődásában szerepelt ez a dal, ezután dolgoztuk mi át.
Pampalini: Kik a példaképeik? Kik hatottak leginkább a zenéjükre?
Bugyi Zoltán: Fiatalon én nagyon szerettem a Beatles, a Rolling Stones zenéjét, régebben sokat is játszottunk ilyeneket. Édesapám ötlete volt, hogy miért nem próbálkozunk a mulatóssal. Nem volt ugyanis igazán sikerünk rockzenekarként. Cigányzenészek közül Lakatos, Horváth Pista.

Bugyi Zoltán: Más zenét is szoktunk, például fiam jazz és funky zenét. Más a megélhetés és más a szabadidő. Chick Corea, Lee Ritenour, Shadows hasonlókat…
Kézipoggyász: Mennyit adóztak tavaly? Meg lehet ebből élni?
Bugyi Zoltán: Meg lehet, sok koncertezéssel. Van, amikor könnyebben, van, amikor nehezebben. Most éppen nehezebben.
O’Connor: Keresték-e már meg magukat magyar politikai pártok, hogy zenéljenek mondjuk május 1-jén vagy különböző rendezvényeken? Önök egyébként politizálnak?
Bugyi Zoltán: Nem politizálunk, de nem is kerestek meg minket. Ha valamelyik párthoz odaáll egy zenekar, az nem jó. Így játszunk mindenkinek.
Tipli: Lesz-e digitálisan felújított lemez a régi albumok közül?
Bugyi Zoltán: Már van is, csak az üzletekben nem lehet megvásárolni. Később ez is összejön.
Hófehérke: Még hány évig terveznek együtt zenélni?
Bugyi Zoltán: Amíg az egészség megengedi, addig mást nem csinálunk.